2017. 09. 21. csütörtök
   
méret

Keresés

Helyi iparűzési adóbevallás

Ügytípus: A) PÉNZÜGYEK
Ügyintéző: Török Emilné

Kitöltési útmutató

A 2011. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni
iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

 

Az iparűzési adóbevallás benyújtására kötelezettek köre

 

Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparűzési adót bevezette.

 

Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

- a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. § 17.)

- a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ha az adózó – őstermelői tevékenységéből származó – bevétele a 600 000 Ft-ot meghaladja,

- jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is,

- az egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéb szervezetet is.

 

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni.

 

Székhelynek minősül belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni;

 

Telephelynek minősül

a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b) a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon vállalkozó esetén, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a távközlési tevékenységből származik (távközlési tevékenységet végző vállalkozó) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az ilyen tevékenységet végző vállalkozás ügyfelének, fogyasztójának számlázási címe található,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

 

A bevallást 2012. május 31-ig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani!

A bevallási nyomtatvány egyes sorai

 

 

I. A bevallás jellege

 

Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (I.1., I.2., I.3., I.4., I.5., I.6., I.7., I.8.) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni.

 

I.1. Éves bevallás melletti négyzetbe X-et kell tenni, ha a vállalkozást a 2011. teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a 2011. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2011. december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a „Bevallott időszak” sorban 2011. január 1. naptól – 2011. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2011. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni.

 

I.2. Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, előtársaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy az adózó visszavonta, az adózó a székhelyét áthelyezte,
a telephelyét megszüntette, továbbá az Art. 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben.

 

I.3. Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak, vízgazdálkodási társulatnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A II. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni.

 

I.4. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó ezen minőségét jelzi a rovatban. Naptári évtől eltérő üzleti év választása esetén a szöveg melletti négyzetbe X-et kell tenni.

 

I.5. Az év közben kezdő vállalkozó ezt a tényt ebben a kockában jelzi.

 

I.6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni.

 

I.7. A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben alanya az iparűzési adónak, ha őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja.

 

I.8. Ha a Htv. 37. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. Ezt a tényt ebben a pontban kell jelölni.

 

 


II. Bevallott időszak

 

Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

 

 

III. A záró bevallás benyújtásának oka

 

Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a záró bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában.

 

 

IV. Bevallásban szereplő betétlapok

 

A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is – tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. A kitöltött betétlapok jelét itt kell jelölni.

 

 

V. Adóalany

 

Ezen rész az adóalany azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza. Az adatokat értelemszerűen kell kitölteni.

 

 

VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata

 

VI.1. Az adóalap egyszerűsített megállapítása 2011. adóévre

 

A 2011. adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választottam/választom.

 

2011. évben a korábbi évnek megfelelően lehetett élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben:

a)           a 2011. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében, továbbá

b)          azon iparűzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele a 2011. adóévben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg.

 

VI.2. Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2011. adóévre

 

A Htv. 2001. január 1-jétől teszi lehetővé az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját az alábbi adózói körben:

·        a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó részére,

·        azon más vállalkozó (iparűzési adóalany) részére, aki a 2011. adóévben a 8 millió Ft nettó árbevételt nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor napi arányosítással kell megállapítani az értékhatárt.

 

Amennyiben az adózó 2012. adóévben (is) élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt a négyzetben jelölnie kell.

 

VI.3. Az az adózó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2011. évben és az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, akkor azt az e sorban lévő négyzetben kell X-el jelölni.

 

VI.4. Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2011. évben az iparűzési adóban választhatja az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját.

 

 

VII. Az adó kiszámítása

 

VII.1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található.

 

VII.2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (ELÁBÉ).

 

VII.3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni.

 

VII.4. sor: Itt kell feltüntetni a VII.3. sorban szereplő Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékéből az alvállalkozói teljesítések értékét.

 

VII.5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét.  Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében.

 

VII.6. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét.

 

VII.7. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell – az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint – megosztani az egyes települések között.

 

VII.8. sor: A helyi iparűzési adóról szóló törvény alapján a vállalkozás szintű adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel, melyet itt kell feltüntetni. (1990. évi C. törvény 39/D. § (1) bek.)

 

VII.9. sor: Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

 

VII.10. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.

 

VII.11. sor: Ebben a sorban a VII.8., VII.9., VII.10. mentességekkel korrigált Htv. szerinti – vállalkozás szintű – adóalapot kell feltüntetni.

 

VII.12. sor: Itt kell feltüntetni a VII.11. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló – törvényi szabályok szerinti – települési adóalapot.

 

VII.13. sor: adómentes adóalap nem szerepel az önkormányzati rendeletben.

 

VII.14. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál.

 

VII.15. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével.

 

VII.16. sor: Az önkormányzati rendelet nem tartalmaz kedvezményt.

 

VII.17. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig.

 

VII.18. sor: A helyi adótörvény módosításáról szóló 1995. évi XCVIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése – átmeneti szabályként – a magánszemély vállalkozó esetében lehetővé teszi, hogy a kommunális beruházás miatt az iparűzési adó összegét csökkentse.

 

VII.19. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására (100,-Ft-ra kerekítve).

 

VII.20.-VII.21. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A VII.20. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a VII.21. sorban pedig – a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezettek esetében – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni.

 

VII.23. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a VII.17. sorban feltüntetett összeggel, ha a VII.19. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. Ha a 19. sorban szereplő adóösszeg kevesebb a 23. sor szerinti, adott önkormányzatra jutó teljes átalányösszegnél, akkor a 17. sorba csak a 19. sor szerinti adó összegével azonos összegű adóátalány írható be.

 

 

VIII. Adóelőleg bevallása

 

VIII.1. sor: Az előlegfizetési időszak az adóbevallás benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak, kivéve az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esete, amikor az előlegfizetési időszak az adókötelezettség kezdetétől, átalakulás napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig tart.

VIII.2. sor: A 2012. adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszakra fizetendő első (2012. szeptember 15-én esedékes) adóelőleg-részletet az adózónak a 2011. évben kezdődő adóév adója és az Adóiroda által 2012. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig (2012. március 15.) korábban előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően kell megfizetni .

 

VIII.3. sor: A 2012. adóév második (2013. március 15-én esedékes) adóelőleg-részletet a 2011. évi adóév adójának felével megegyező összegben kell bevallani az adózónak.

 

IX. Aláírás

 

A bevallás aláírás nélkül nem érvényes.

 

 

 


Betétlapok útmutatója

 

 

Kitöltési útmutató

Az „A” jelű kiegészítő laphoz

 

Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak.

 

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni!

 

II.1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a – vállalkozási szintű – nettó árbevétel összegét. A II.3.-II.6. sorokban szereplő összeget le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

 

II.2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét.

A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni.

Az egyszerűsített adóalap megállapítást választók esetén itt a nettó árbevételt, az EVA adóalanyoknak az EVA alapjának összegét, az átalányadózó magánszemélyek esetén az átalányadó alapját kell feltüntetni és a II.1. sorba beírni. Ezen - egyszerűsített adóalap megállapítást választó - adózói körnek a II.3.-II.6. sorokat nem kell kitöltenie.

 

II.3. sor:  Ebbe a sorba kell beírni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét.

 

II.4. sor:  Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – az adóhatósággal elszámolt – jövedéki adó összegét.

 

II.5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét.

 

II.6. sor: Ebbe a sorba kell beírni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét.

 

 


Kitöltési útmutató

A „B” jelű kiegészítő laphoz

 

 

Az „B” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek.

 

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni!

 

II.1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a II.2.-II.8. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemeket oly módon, hogy a II.2.-II.7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a II.8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

 

II.2.–II.8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

 

 

Kitöltési útmutató

A „C” jelű kiegészítő laphoz

 

Az „C” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni!

 

II.1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a II.2.-II.8. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemeket oly módon, hogy a II.2.-II.7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a II.8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

 

II.2.-II.8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak.

A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

 

 

Kitöltési útmutató

A „D” jelű kiegészítő laphoz

 

Az „D” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek.

 

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni!

 

II.1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a II.2.-II.6. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII.1. sorában feltüntetendő összeggel!

 

II.2.-II.6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak.
Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

 

 

Kit&o&

Ügyleírások